"Ma nagyon jó nap volt", hangzott Flóra szájából kora délután hazafelé jövet a sókuckóból amit feleségem talált ki hogy végre a náthámat le tudjam küzdeni. Hálás vagyok neki ezért és a délutáni kamillás inhaláló főzet elkészítéséért is. Reggel amikor felkeltünk Emma jelezte hogy sókuckó előtt van meg egy kis dolgunk: mindketten készítettek az óvónéni névnapjára ajándékot mégpedig az óvónéni családja minden egyes tagjának egy-egy színes farsangi szemfedő álarcot. Hálás vagyok hogy gyerekeim ennyire szeretnek adni és ennyire családcentrikusak. A tegnapi nap ezen túl a tanulásról és a pihenésről szólt. Végre volt időm és energiám elolvasni Charlie Chaplin versét amiből kiderült hogy mennyire megváltozott miután elkezdte önmagát tudatosan szeretni, illetve megismertem a boldogság három forrását Seligman professzortól amiből kiderült hogy nem csak attól vagyunk boldogok ha mindenünk megvan hanem sokkal inkább attól hogyha olyan dolgokkal tudunk foglalkozni aminek végzésekor eltűnik az idő és eggyé válunk a tevékenységgel különösen akkor hogyha ez a tevékenység valamely magasztosabb, felettünk álló cél érdekében történik. Este pedig megnéztük az Invictus című filmet amiben Nelson Mandela győzelemre vezette a népét és röbgi csapatát. 1998-ban volt szerencsém egy szemvillanás erejéig belepislantanom Johannesburg repülőteréről az akkori Dél-afrikába de hiába volt 8 óra nappali szabadidőm mégse vitt rá a fiatalemberek általában nagyon bevállalós kiváncsisága sem hogy kiválasszak a jópár ajánlkozó taxisofőrből egyet aki mind el akart vinni egy városnéző furikázásra. A filmet ma reggel még egyszer megnézem, ahogy az igazán jó filmekkel szoktam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése